Suffocation

Standard

Those untold lines

Melting inside the mouth

Swallowed thoughts:

Acid on those butterflies…

Who knows

Which words would’ve shaped

Another today,

Another reality…

My mouth is full.

I’m drowning,

Choking in the flood

Of lost utterances.

Silently weeping

As the words die out…

On writing

Standard

Do you have a story to tell

a struggle, a healing,

a loss?

Do the words pile up in your head

flights of moths around fire?

Giving birth to lines on paper,

cutting the umbilical cord

with signs of punctuation…

Writing bleeds in ink

the tattoos of past tenses…

And conditionals…

Each story a mirror,a handbook,

A tale of caution and luck.

 

 

 

 

 

 

 

Today’s Poem – Napi vers

Standard

Tornay András: Lennél-e menedékem?

Lennél-e menedékem,
ha teljesen eláztat az eső?
Lennél-e menedékem,
ha nem is próbálnék erősnek látszani?
Megsimogatnál akkor is,
ha mocsárba merültem előtted?
Lennél-e menedékem,
ha siralmas kiszolgáltatottságom
egyetlen érintésért könyörögne?
Megvigasztalsz akkor is, ha majd
könnyeim ömlenek aszfaltközöny tócsáiba?
Lennél-e a menedékem,
akkor, mikor magam elől menekülök …
talán pont hozzád?